Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Magyar Hősök Emlékünnepe

Ónod község Hősök Kertjében

2008.

 

          1. Bevonulás a Hősök Kertjébe

  Kép

  Kép

  Kép

 

          2. Himnusz

  Kép

 

          3. Ünnepi beszédet mond:   Drahos István alezredes, elnök

 Kép

 Tisztelt emlékező közönség!

Polgármester Úr!
Főtisztelendő Úr!

A mai napon, május utolsó vasárnapját megelőző szombaton  emlékezni gyűltünk össze az ónodi Hősök Kertjébe.

Tisztelegni jöttünk a hazánkért folytatott harcok poklában elesett hősök, és áldozatok előtt.

Történelmünk lapjai bővelkednek dicső és gyászos eseményekben. A küzdelmek viharában hazafiak ezrei áldozták életüket hazájukért, népükért.

A muhi csatavesztés, a mohácsi vereség, Nagymajtény, Világos, Doberdó, a  Don-kanyar tragédiája, az 1956-os forradalom csak jelentősebb állomásai a magyarság fájó, áldozatokban, vesztességekben bővelkedő történelmünknek. Nincs magyar család, mely ne gyászolná a harcokban elesett, vagy áldozatul esett hozzátartozóját. És ez igaz Ónod községre is.

A véráldozatokra való megemlékezés vezette elődeinket, amikor az 1917. évi VII. törvényben kimondták: „ nemzetünk hősi halottainak kegyelet teljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni.”

Majd az 1924. évi XIV. törvényben újból szabályozták a Hősök Emlékünnepének megrendezését. …

Emlékművek sorát állították ebben az időben országszerte. A legkisebb falvakban is kőbe vésték elesett fiaik nevét.

Május utolsó vasárnapja a Magyar Hősök Emlékünnepe, egyik legszentebb, legbensőségesebb ünnepnapjává vált a gyermekeit elvesztő anyáknak, a férjeiket sirató feleségeknek, apjukat felidéző árváknak, bajtársaikra emlékező katonatársaknak.

Ennek szellemében épült meg az ónodi I. világháborús emlékmű is, amelyet 1937. október 24.-én avattak fel vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és neje jelenlétében.

66 ónodi hősi halott katonára emlékeztet ez a márványtábla.

A II .világháború hatalmas vesztességeit követően, 1942-ben a hazáért életüket áldozó hősök megünneplését kiterjesztették az 1938 után elesettekre is.

A II. világháború egyik legnagyobb katasztrófája a Don-kanyarban következett be. 1943. január 12-én kezdődött szovjet áttörés során a 200 ezres 2. Magyar Hadsereg 150 ezer katonája veszett oda, sebesült meg, vagy  fogságba esett.

1945-öt követően a hősök ünnepét idegen elvek alapján tudatosan háttérbe szorították. Nem sikerült azonban a feledés homályába borítani. A hősök emléke az emberek szívében, lelkében tovább élt.

Bár a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló törvényeket a gondviselés különös kegyelméből kifolyólag soha nem törölték, fél évszázadon át semmi sem történt.

2000-ben a Vitézi Rend egyik tagja, vitéz Bősze József nyugállományú alezredes állampolgári kezdeményezésére az Országgyűlés a 2001.évi LXIII. törvényben május utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította és kifejezte azon meggyőződését, hogy az „állami szervek, a helyi önkormányzatok, az egyházak, a társadalmi szervezetek, a magyar nemzet fiai és leányai minden évben, a Magyar Hősök Emlékünnepén méltó megemlékezés keretében leróják hálájukat és kegyeletüket az elmúlt ezredév magyar hőseinek”.

És most ismét emlékezhetünk.

Emlékezzünk a két  szörnyű világháborúban elesett hősökre.

De hajtsunk fejet azon áldozatok előtt is, akik nem katonaként vesztették életüket.

Gondoljunk a harcok, a bombázások áldozataira, a holokaust során elhurcoltakra…

74 név szerepel a II. világháborús emlékművön, de hiányzik még róla 108 munkaszolgálat és koncentrációs táborban életét vesztett ónodi lakos neve. Sok családból nem maradt egyetlen túlélő sem.

Emlékezzünk 1956 hőseire, áldozataira. Ne feledkezzünk meg azokról sem, akik a háborús övezetekben, idegen földön békemissziót teljesítve áldozzák életüket.

Emlékezzünk meg azokról, akik a békés hétköznapokon a közrend, a közbiztonság védelmében a bűnözők elleni harcban lettek hősi halottak.

Hálával gondolunk azokra a névtelenekre is, akik túlélték a vérzivataros esztendőket, majd újból és újból nekiláttak, hogy a romokból felépítsék az országot, hogy élhetőbb világot hagyhassanak az utódokra.

A Magyar Hősök Emlékünnepe szüleink és nagyszüleink küzdelmei, fáradozásai előtti tisztelgés, aminek az ad igazán értelmet, ha lesznek olyan nemzedékek, amelyek méltó módon, békés körülmények között folytatják és teljesítik majd be az elődök örökségét.

E tekintetben is nagy feladat hárul a pedagógusokra és a szülőkre.

Nekik kell a felnövekvő gyermekek szívébe, lelkébe plántálni őseik tiszteletét, emlékét, a hősökre való emlékezést.

Hozzák ki őket ide a Hősök Kertjébe, mutassák meg nekik az emlékműveket és magyarázzák el nekik, hogy miért kerültek fel ezek a nevek az emléktáblákra. Biztosan fognak találni köztük ismerősen csengő neveket, vagy épp a saját őseik nevét, akik életüket áldozták a hazáért, a nemzetért. Érettünk és  Ő értük.

És Ti, gyerekek, akik nem ismerhettétek meg a háború borzalmait –hála istennek- a Magyar Hősök Emlékünnepén hozzatok egy szál virágot a hősi emlékművekre és gondoljatok azokra, akik a legdrágábbat adták a hazáért, az életüket.

Tiszteljétek a múltat! Mert aki a múltat nem tiszteli, a jövőt nem érdemli!

És most egy ismeretlen szerző gondolatával búcsúzom:

„ Nincs elég tölgy a magyar erdők rengetegeiben, hogy leveleikből koszorút fonhatnánk minden hős homlokára, akinek vitézsége és önfeláldozása soha el nem múló dicsőség fényével vonta be a magyar nemzet hírnevét.”


Köszönöm, hogy mindezt elmondhattam!

 

          4. Ünneplő közönség és az énekkar

 Kép

  Kép

 

          5. Imát mond az elesett hősök lelki üdvéért:

                                      Galó József főtisztelendő úr

  Kép

 

          6. Vitézek Emlékműve

  Kép

 

                   koszorút helyez el: -  Drahos István alezredes, elnök

 Kép

 

-  Hollósy Miklós elnök-helyettes és

                         -  Mosonyi Ernő

Kép

 

 

        7.  Az I. világháborús Emlékmű

 

Kép

 

              koszorút helyez el az Emlékműre:

                                                  - a  B. A. Z. megyei törzskapitányság:

                                                     v. Dancs Zoltán

                                                     v. Szász Ottó

                                                     v. Feledy Péter

Kép

 

Kép

 

                                                 - és Bacsó János Ónod község polgármestere

 

Kép

 

 Kép

                                 - az általános iskola diákjai a megemlékezés

                       virágait helyezik el az Emlékmű talapzatára.

 Kép

 

Kép

 

         8. A II. Világháborús Emlékmű a koszorúkkal

 Kép

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.